Rendez�:	Robert Redford
Szerepl�k:	Scarlet Johansson Kristin Scott Thomas Robert Redfotd
Forgalmaz�:	TOUCHSTONE HOME VIDEO
Id�tartam:	162 perc
�v:	1998
M�faj:	Csal�di

Filmismertet�:

A Touchstone Pictures A SUTTOG� c�m� romantikus dr�m�ja val�s�gos szt�rpar�d�. Rendez�je �s f�szerepl�je az Oscar-d�jas Robert Redford, tov�bbi f�szerepl�i az Oscarra jel�lt Kristin Scott Thomas, az Oscar-d�jas Dianne Wiest, valamint Sam Neill, s a m�r tizen�vesk�nt is a legnagyobbak k�z�tt emlegetett Scarlett Johansson. Robert Redford a 14 �ves Grace MacLean (SCARLETT JOHANSSON) sz�vbemarkol� t�rt�net�t mes�li el, aki s�lyos lelki �s fizikai s�r�l�seket szenvedett, miut�n baleset �rte versenylova, Pilgrim nyerg�ben. Grace �desanyja, Annie (KRISTIN SCOTT THOMAS), az �lland�an magas fordulatsz�mon m�k�d� magazinszerkeszt� r�j�n, hogy l�nya �s a l� sorsa elv�laszthatatlanul �sszefon�dik, ez�rt eget-f�ldet megmozgat, hogy tal�ljon egy „suttog�t”, azaz egy olyan embert, akinek k�l�nleges k�pess�ge van a lovak gy�gy�t�s�hoz. Megtudja, hogy Tom Booker (ROBERT REDFORD) �ppen ilyen valaki, ez�rt felpakolja Grace-t �s Pilgrimet, hogy ell�togasson a f�rfi otthon�ba, Montan�ba, �s a seg�ts�g�t k�rje. Am�g Tom azon f�radozik, hogy helyrehozza a kisl�ny �s a l� baleset �ltal �sszet�rt �let�t, szerelem bontakozik ki a gyeng�d l�gy�gy�sz �s az eredeti k�rnyezet�b�l kiszak�tott filoszn� k�z�tt, amib�l ugyanannyi nagyszer� k�vetkezm�ny sz�rmazik, mint tragikus. A SUTTOG�t Robert Redford rendezte Eric Roth �s Richard LaGravenese forgat�k�nyv�b�l, amelyet Nicholas Evans reg�nye alapj�n �rtak. A film producerei Robert Redford �s Patrick Markey. Az �gyevezet� producer Rachel Pfeffer, a t�rsproducer Joseph Reidy. A film forgalmaz�ja a Buena Vista Pictures. Kik azok a suttog�k? „A suttog�s kifejez�s azt a fajta tudat�llapotot pr�b�lja megragadni, amelyben k�l�nleges kapcsolat j�n l�tre ember �s l� k�z�tt – magyar�zza Robert Redford, a film rendez�je, producere �s egyik f�szerepl�je. – Ennek l�nyege: �gy kell a l�val foglalkozni, hogy a vele val� egy�ttl�t sor�n folyamatosan a meg�rt�sr�l �s az egy�tt�rz�sr�l kapjon �zeneteket. Ahelyett, hogy ver�ssel t�rn�nk be a lovat, vagy a b�ntet�st haszn�ln�nk eszk�zk�nt, bizalmat �s meg�rt�st kell �breszteni benne. Ha r� akarod venni a lovat, hogy valamit csin�ljon, azzal kell kezdened, hogy r�vezeted, l�nak lenni ok�s dolog, s nem a saj�t elk�pzel�sedet pr�b�lod r�er�ltetni. Meg kell �rtened, hogy ki is vagy, s tiszteledben kell tartanod a m�sik l�t�t �s annak form�j�t. Az effajta k�lcs�n�s elfogad�shoz m�r a spiritualit�s bizonyos fok�ra van sz�ks�g.” „Sz�momra egy j� film ott kezd�dik, ha j� a sztorija. Azt�n ha m�r megvan a j� sztori, nekem az a legfontosabb, hogy a jellemek m�k�dtess�k, ne a technol�gia vagy az effektusok, esetleg valamilyen k�ls� er� – v�laszol Redford arra a k�rd�sre, mi�rt tetszett meg neki a projekt. – Ebben a sztoriban a gy�gy�t�s �s az �ntudatra �bred�s ragadott meg legink�bb. Ez ut�bbi pedig k�l�n�sen Annie figur�j�val kapcsolatban �rdekes sz�momra. Annie MacLean leny�g�z� �s b�tor energi�val van meg�ldva, �s ez igen vonz� dolog egy dr�mai karakter eset�ben. Hab�r az � energi�ja bizonyos �rtelemben vak, mert olyan helyr�l sz�rmazik, amelyet nem tud teljes m�rt�kben felt�rk�pezni... ez egy �ntudatlan �s nem ir�ny�tott energia. Klassz dolog egy olyan figur�t fel�p�teni, amely a sebezhet�s�g, a r�szv�t �s az �rz�kenys�g ir�ny�ban fejl�dik. Annie kezdetben nincs tiszt�ban �nmag�val, �s azt hiszem, ennek az az oka, hogy a probl�m�i nem voltak igaz�n fokusz�lva. M�r r�gt�n az elej�n hi�nyzott valami, amit meg kellett tal�lnia. S itt jelenik meg a figur�ban az �ntudat – ez a hajt�er� hi�nyzott kor�bban.” „Nagyon sokat tanul az ember, ha �vekig Robert Redforddal dolgozik – mes�li Patrick Markey producer, aki legut�bb a Foly� szeli kett� (A River Runs Through It) producere volt Redford oldal�n. – Nagyra �rt�kelem, hogy milyen sokat t�r�dik azzal a t�rt�nettel, amit elmes�l. Nincs t�l sok ember a szakm�nkban, aki ilyen intenz�ven elk�telezett lenne.” Markey hozz�teszi, szerinte Redford mi�rt lelkesedett annyira a film ir�nt: „A t�rt�net azon a vid�ken j�tsz�dik, amely�rt � k�l�n�sen rajong – a nyugati hegyvid�ken. Emellett ki akarta haszn�lni az alkalmat, hogy bemutassa a ranchon �l� csal�d �ltal tiszteletben tartott alapvet� �rt�keket, amelyeket bizonyos �rtelemben t�mad�s �r, amint a tipikus keleti parti csal�d meg�rkezik.” „Ez a film lehet�v� tette sz�momra, hogy ne csak azt mutassam meg, milyen volt azel�tt a nyugati �letforma, hanem azt is, hogy n�h�ny helyen m�g ma is olyan, mint a h�skorban – jegyzi meg Redford. – Az id�k mostan�ban borzaszt� gyorsan v�ltoznak, s mai l�t�nk legink�bb szintetikusnak lenne nevezhet�. Ma m�r szinte lehetetlen igazi, ranchon �l� embereket tal�lni, akik �sszhangban �lnek a term�szettel, s a k�t kez�k munk�j�val termelik meg a kenyer�ket. �rdekes volt sz�momra egy olyan csal�d bemutat�sa, amely �gy �l, mint sz�z �vvel ezel�tti �seik, megm�velik a f�ldet, s ennek term�nyei tartj�k el �ket. Izgalmas volt ezt realisztikusan megragadni, azaz nemcsak a technikai r�szletekre �gyelt�nk, hanem megjelen�tett�k a szok�sokat is, s igyekezt�nk a m�ly�re hatolni, ennek az �letform�nak milyenek az erk�lcsi �s filoz�fiai gy�kerei.” „A csal�di �sszetartoz�snak m�ly jelent�se van ebben a filmben – mgyar�zza Patrick Markey. – A film �zenete az, hogy van rem�ny�nk a gy�gyul�sra �s a megv�lt�sra, ezek forr�sa pedig a Booker csal�d, �s az a kapcsolat, amely �ket �s a ranchot szorosan �sszef�zi.” A forgat�k�nyv alapj�ul szolg�l� reg�ny �tlete meg�r�j�t�l, a brit Nicholas Evanst�l sz�rmazott. „K�t �vvel azel�tt hallottam el�sz�r a suttog� emberekr�l, miel�tt neki�ltem volna az �r�snak – eml�kszik vissza Evans. – �ppen D�lnyugat-Angli�ban tart�zkodtam a bar�taimn�l, ahol tal�lkoztam egy kov�ccsal, aki elmondta, egyszer l�tott egy suttog� embert, s ezzel bogarat �ltetett a f�lembe. Tudtam egy keveset a lovakr�l, de kor�bban sosem hallottam ezt a kifejez�st. Ez a kov�cs egy l�r�l mes�lt nekem, akit egy �vre ist�ll�ba z�rtak, mert a gazd�i elutaztak valahova. B�r ez a l� eredetileg nagyon bar�ts�gos, kedves l�ny volt, a gazd�i egy meggy�t�rt, idegbajos �llatot kaptak vissza – val�s�gos roncsot. Ekkor h�vt�k a suttog�t, aki egyetlen d�lut�n leforg�sa alatt visszav�ltoztatta a lovat azz�, ami volt. Ez alaposan felkeltette az �rdekl�d�semet, elkezdtem kutatni, �s kider�tettem, hogy a jelens�g �vsz�zadokra ny�lik vissza. Nagyon meghatott a t�rt�net, de r� kellett j�nn�m, hogy nemcsak lovakr�l sz�l. Egy olyan mes�t akartam elmondani, amelynek emberi h�se, ak�rcsak a l�, kor�bban traum�t �lt �t, �s elveszett a vil�gban; s azt is el szerettem volna mes�lni, egy m�sik ember szerelme �s odafigyel�se bizonyos esetekben hogyan hozhat vissza valakit a szakad�k sz�l�r�l. Mindig is borzaszt�an vonz�dtam az Amerikai Nyugat ir�nt, �s tudtam, hogy ott kell j�tsz�dnia a t�rt�netnek. Angli�ban sajnos, ha lovakr�l van sz�, mindent az oszt�lyszempontok hat�roznak meg, ebben a darabban viszont Tom Booker �s Annie MacLean figur�inak egyenrang�aknak kellett lenni�k.” Evans kereszt�l-kasul utazgatott Amerik�ban, mai l�doktorokat �s -idom�rokat keresg�lve. Akiket megtal�lt, k�ztisztelet �vezett ugyan, mert mesterien b�ntak a lovakkal, �m egyik�k sem szolg�lt r� a 'suttog�' kit�ntet� c�m�re. Evans visszat�rt h�t Angli�ba, �s neki�lt, hogy meg�rja a k�nyvet. M�g csak a fel�n�l tartott, amikor megd�bbenve kellett tapasztalnia, milyen rendk�v�li �rdekl�d�st tan�s�tanak ir�nta a Frankfurti K�nyvv�s�ron, a k�sz reg�ny pedig r�gt�n a vil�g bestseller-list�inak �l�re ker�lt. „Van valami a t�rt�netben, ami a k�l�nb�z� kult�r�j�, m�s �s m�s orsz�gokban �l� embereket egyar�nt megragadja – t�preng Evans. – A sztori olyan karakterekr�l sz�l, akik elidegenedve �rzik magukat, �m lassan tiszt�ba j�nnek azzal, hol is van a hely�k, �gy egy id� ut�n levetik g�tl�saikat, �s megtisztulnak. A k�zponti figura Tom Booker, aki t�k�letes �sszhangban �l a vil�ggal. Nem azon ny�gl�dik folyton, hogy milyen sz�rny�s�gek fognak t�rt�nni a j�v�ben, s a m�lt tragikus esem�nyei miatt sem nyavalyog. Gy�gy�t�ember �, aff�le s�m�n, akinek az a k�ldet�se, hogy megoldja a probl�m�kat, �s meggy�gy�tsa a s�r�lt embereket.” A Suttog�-t a Delacorte Press adta ki 1995 szeptember�ben, 600 ezer p�ld�nyban. A k�nyv azonnal a The New York Times bestseller-list�j�ra ker�lt, �s gyorsan felkapaszkodott az els� helyre. 37 h�tig uralta a kem�nyfedel� bestsellerek list�j�t. 36 nyelvre ford�tott�k le, �s az US�-n k�v�l 16 orsz�gban �rt el els� helyez�st az elad�si list�kon. Evans reg�nye t�bb mint 10 milli� p�ld�nyban kelt el vil�gszerte, ebb�l �tmilli� az Egyes�lt �llamokban (egymilli� kem�nyfedel� p�ld�ny). A Dell-f�le puhafedel� t�megkiadv�ny 1996 okt�ber�ben jelent meg. Robert Redford �s Rachel Pfeffer �gyvezet� producer m�g a k�nyv elk�sz�lte el�tt felfigyeltek a projektre, �s megszerezt�k a megfilmes�t�si jogokat. Evans reg�ny�t az az Eric Roth alkalmazta filmre, aki Oscart kapott a Forrest Gump adapt�ci��j�rt; a forgat�k�nyv t�rsszerz�je pedig Richard LaGravenese volt, akit Oscarra jel�ltek A Hal�szkir�ly legend�ja (The Fisher King) eredeti forgat�k�nyv��rt. „K�t v�laszt�sa van az embernek, ha egy k�nyvet filmes�t meg – magyar�zza Robert Redford. – Vagy megism�tled, ami a k�nyvben van, vagy a magad �tj�t j�rod. Azt hiszem, ha m�v�sznek tartod magad, elker�lhetetlen, hogy az ut�bbit v�laszd. Nicholas Evans ezt tiszteletben tartotta. Nem rejtettem v�ka al�, hogy a saj�t fejem ut�n akarok menni, �s azt hiszem, f�leg emiatt tudtunk olyan j�l kij�nni egym�ssal. �gy �reztem, m�ly kapcsolat sz�v�d�tt k�z�tt�nk, amikor arr�l besz�lgett�nk, milyen k�z�s szempontok alapj�n �rtelmezz�k a darabot.” Ez az els� film, amelynek Robert Redford egyszerre rendez�je, producere �s f�szerepl�je, a v�llalkoz�s teh�t hatalmas kih�v�st jelentett sz�m�ra. „Redford fontolgatta, hogy valaki m�st k�r fel a rendez�sre – mes�li Patrick Markey producer. – De azt�n �gy �rezte, nagyon k�t�dik a t�m�hoz, ez�rt � v�gott bele a rendez�sbe is. Rendezni �s f�szerepet j�tszani �nmag�ban sem egyszer� feladat, h�t m�g ha valaki a kett�t egy�tt a producerked�ssel kombin�lja. Hatalmas kih�v�s jelentett, de Robertben akkora szenved�ly �s lend�let volt, hogy meg tudta csin�lni.” „Sose rajongtam az �tlet�rt, hogy az ember egyszerre rendezzen �s f�szerepeljen, ez�rt id�ig nem is pr�b�lkoztam vele – vallja be Redford. – Ehhez ugyanis az sz�ks�ges, hogy az ember k�pes legyen k�v�lr�l figyelni �nmag�t, �s ez sz�momra se nem k�nyelmes, se nem �r�mteli �rz�s. Azt hiszem, az a sz�n�szet l�nyege, hogy az ember bet�lti az �t k�r�lvev� teret, �s a pillanatnak szenteli mag�t, meg persze a jelenl�v� szem�lyeknek �s az aktu�lis szitu�ci�nak. Amikor erre koncentr�lok, teh�t helyzetben vagyok, sz�n�szk�nt l�tezem. A rendez�s viszont eg�szen m�s t�szta, b�r mindig is k�zel �llt hozz�m. Az ember r�n�z egy jelenetre, �s kit�g�tja a l�t�sz�g�t, am�g minden r�szlet bele nem passzol a szitu�ci�ba. Soha nem �reztem �gy, hogy j� lenne sz�momra, ha kit�g�tan�m a l�t�sz�gemet, amikor �ppen valakivel j�tszom. �s igazam is volt. Nem volt k�nny� egyszerre k�t 'optik�val' dolgozni. A t�bbszerepl�s jelenetekkel �gy vagyok, hogy rendezni is szeretem �ket, meg benn�k szerepelni is. Ha az ember j� sz�n�szekkel dolgozik – m�rpedig ebben a filmben csupa kiv�l� sz�n�sz j�tszik – , rendezni k�sz �r�m. Hatalmas dolog annak felismer�se, hogy nem egyed�l fogom �sszehozni a filmet, hanem, ak�rcsak egy zenekar j�t�ka eset�ben, ritmusok �s energi�k tal�lkoznak, s gy�ny�r� szimf�nia kerekedik bel�le. K�zel �ll hozz�m Tom Booker figur�ja, mert azt hiszem, j�p�r dolgot meg�rtettem vele kapcsolatban – folytatja Redford. – M�ly benyom�st tett r�m, ahogyan ez az ember a hivat�s�t v�gzi, s tetszik az az erk�lcsi k�dex, amelyet az �letben k�vet. Az amerikai Nyugat tipikus figir�j�nak tekinthet�. �gy �reztem, alakj�nak megform�l�s�hoz egy csom� saj�t tapasztalatot is fel tudok haszn�lni.” „Szerintem Redford mindig is ilyen szerepre v�gyott – mondja Patrick Markey producer, aki hossz� �vek �ta egy�tt dolgozik Redforddal. – Tom Booker kort�rs mitikus westernh�s. Nem a szavak embere, s nyugodt hat�rozotts�ggal teszi a dolg�t.” „Azt hiszem, az emberek hinni akarnak abban, hogy l�teznek a vil�gon a Tom Bookerhez hasonl� h�s�k – magyar�zza Redford. – Kult�r�nkb�l ugyanis lassan kivesznek a h�s�k, mitol�gi�nk egyre szeg�nyedik. �gy gondolom, a h�s fogalma relat�v, mindig att�l f�gg, kivel besz�l az ember, �s az illet� hogyan �rtelmezi. A h�s�k valamilyen magasabb �rt�ket hoznak el az embereknek, amibe rendszerint bele is pusztulnak. Sz�momra a heroizmus t�rt�nete �gy gy�kerezik a mitol�gi�ban. Tom Booker igazi h�s, mert meggy�gy�tja a lelket, �s megv�di valamit�l – folytatja Redford. – Szerintem a gy�gy�t�k t�bbs�ge bizonyos �rtelemben heroikusnak tekinthet�. De nem az�rt, mert t�k�letesek lenn�nek, vagy mert � maguknak nincs sz�ks�g�k arra, hogy meggy�gy�ts�k �ket. A heroizmus sz�momra az�rt �rdekes, mert mindig valamif�le �ldozattal j�r. A h�s ugyanolyan s�r�l�keny, mint b�rki m�s. Van egy adotts�ga, amely v�letlen�l lett az �v�. Egyszer�en van, h�t haszn�lja. Ez pedig oda vezet, hogy id�nk�nt d�ntenie kell, mit v�laszt. Mindezt sokkal �rdekesebbnek tartom a szimpla westernekn�l, amelyekben a feh�rkalapos cowboy kiny�r t�z embert, r�f�j a pisztolycs�v�re, azt�n elmegy k�rty�zni.” Redford mindig is �rtett a szerepl�k megv�laszt�s�hoz. �j filmj�hez �sszehangolt csapatra volt sz�ks�ge, ez�rt a legkiv�l�bb sz�n�szeket k�rte f�l. „Nagy m�zlink volt ezzel a szerepl�g�rd�val, mivel senki nem l�gott ki a csapatb�l” – lelkendezik Patrick Markey. „Annie MacLean figur�j�nak egyik leg�rdekesebb von�sa az volt sz�momra, hogy mit csin�l �js�g�r�k�nt – magyar�zza Redford. – Egy magazin szerkeszt�je, ami lehet�v� teszi, hogy a vil�gon b�rhol hirtelen ott teremjen, felm�rje a helyzetet, �s r�gt�n kialak�tsa a v�lem�ny�t. Ahhoz, hogy azonnal �t tudja venni a kezdem�nyez�st, s fel�lkerekedhessen, bizonyos fok� arroganci�ra van sz�ks�ge. Val�j�ban arr�l van sz�, hogy valamilyen hi�nyz� dolgot akar kompenz�lni ezzel. A figur�ban az volt a legizgalmasabb, hogy harcol �s kudarcot vall, mert be kell l�tnia, hogy bizonyos dolgokat nem tud, ez�rt fel kell adnia a j�tszm�t.” Markey hozz�teszi, hogy az Annie-t j�tsz� Kristin Scott Thomast „kit�n� sz�n�szn�k�nt �nneplik vil�gszerte, aki legut�bb Az angol beteg (The English Patient) n�i f�szerep�ben �regb�tette h�rnev�t. A SUTTOG�ban �ltala megform�lt karakter Redford figur�j�nak titokzatos ellent�te.” „Annie kezdetben nem akarja elhinni, hogy Grace balesete gy�keresen megv�ltoztatta kettej�k �let�t – magyar�zza Kristin Scott Thomas. – Annie mindig is t�k�letesen kontroll�lta mag�t. Ennek k�sz�nhette karrierj�t. Ahogy a cselekm�ny el�rehalad, s k�l�n�sen miut�n Montan�ba �rkezik, l�p�sr�l l�p�sre kezd felengedni �s megtelni �lettel. Az utaz�s, a munka Tom Bookerrel �s a l� fokozatos gy�gyul�sa lassan r��bresztik, mib�l is �ll az � �lete, s hogyan kellene hozz��llnia. Montan�ban hatalmas szabad terek vannak – �s kev�s ember. Emiatt az emberi kacsolatok intenz�vebbek �s k�zvetlenebbek. Term�szetesen New Yorkban is �gy szerezhet az ember elismerts�get, ha k�zvetlen �s r�men�s. Nyugaton is r�tapintanak a dolgok l�nyeg�re, de j�val embereibb m�don. Val�s�gos luxus egy olyan szerepet kifogni, amely teljesen megv�ltozik a film foylam�n – folytatja a sz�n�szn�. – Szerintem ez borzaszt�an optimista film, amit az eg�sz csal�d sz�vesen n�z majd. Komoly dolgokkal foglalkozik, de a t�rt�net mozgat�rug�ja az a rem�ny, hogy ha �sszeszedj�k magunkat, a legs�lyosabb helyzetekb�l is ki tudunk kecmeregni. Alig v�rom m�r, hogy a gyerekeim is l�ss�k, mert szerintem ez a legjobb szerep, amit eddig kaptam.” A l�ny�t alak�t� Scarlett Johanssonr�l �gy v�lekedik Kristin Scott Thomas: „Scarlett nagyon fiatal kora ellen�re sem tapasztalatlan sz�n�szn�. A v�szonra sz�letett. Azt hiszem, j�l kij�tt�nk mint anya �s l�nya. Komoly kapcsolat j�tt l�tre k�z�tt�nk, ami nagy k�nnyebs�get jelentett, mert nem k�nny� any�t alak�tani. De azt hiszem, az � helyzete sem volt egyszer�.” „Sam Neillel, Dianne Wiesttel �s a t�bbiekkel remek�l dolgoztam egy�tt, mert a film k�sz�t�ih�z hasonl�an nem voltak felsz�nesek – folytatja Thomas. – Minden egyszer�en �s pontosan haladt a maga �tj�n. V�gig teljes biztons�gban �reztem magamat. Tudtam, hogy a film j�l fog siker�lni, �s ez a hangulat legal�bb olyan fontos, mint maga a t�rt�net.” „A rendez� sz�m�ra az a legnagyszer�bb �rz�s, amikor szinte b�rmit k�v�nhat egy sz�n�szt�l, az r�gt�n r�v�gja: 'akkor l�ssunk neki!' – mes�li Robert Redford. – A j� sz�n�sz im�dja a kih�v�sokat. Ilyen Kristin is: nem k�rhetsz olyat, amit meg ne csin�lna.” „Redford rendk�v�li rendez� – veszi �t a sz�t Thomas. – B�r nem is tudom, hogyan tudott egyszerre j�tszani meg rendezni is. Nyilv�n �tkapcsolt egyikr�l a m�sikra. Ez a film nagyon fontos tapasztalat volt sz�momra, mert Robert olyan dolgokra tudott r�venni, amiket m�s rendez�k eset�ben nem mertem volna megcsin�lni. Arra b�tor�tott, hogy mutassam meg a val�di �rzelmeimet, s ne f�ljek att�l, hogy ezzel kiadom magamat. B�tor sz�n�ssz� tett.” „Egy csom� dolog miatt nagyszer� volt Redford keze alatt dolgozni – helyesel Sam Neill, aki a filmben Annie f�rj�t, Robert MacLeant alak�tja. – K�l�n�sen az tetszett, mennyire prec�zen teszi a dolg�t. Mindig vannak �j �tletei, ugyanakkor azt is sz�vesen veszi, ha m�sok a saj�tjaikkal hozakodnak el�. Igen tisztelem benne azt is, hogy folyton azt keresi, hogyan lehetne meghaladni a klis�ket, valami m�st, k�l�nlegeset l�trehozni. Minden furcsas�g �rdekli, ami csak az emberi alkathoz k�thet�. Azt hiszem, ez onnan ered, hogy � is sz�n�sz.” Sam Neill egy olyan �gyv�det j�tszik, akit �sszet�r a kisl�nya balesete, �s r� kell j�nnnie: fenn�ll a vesz�lye, hogy elvesz�theti a csal�dj�t. „Gyakran abb�l sz�letnek a legjobb dr�m�k, hogy teljesen h�tk�znapi emberekkel sz�rny� dolgok t�rt�nnek – v�lekedik Neill. – Az �ltalam megform�lt figura tartal�k-energi�kat fedez fel mag�ban, amikor ez a sz�rny� baleset t�rt�nik, �s ez seg�t neki abban, hogy intelligensen �s sok emp�ti�val kezelje a probl�m�t. A film k�zponti t�m�ja, hogy m�g a legsz�rny�bb sebeket is be lehet gy�gy�tani. MacLean n�z�pontj�b�l az a t�ny, hogy elvesz�theti a csal�dj�t, olyan �rz�s, mintha egy v�gtagj�t amput�ln�k. Brut�lisan f�jdalmas �s b�n�t�.” „Minden csal�dnak megvan a maga dinamik�ja – folytatja Neill. – A MacLean csal�dban a k�t sz�l� elt�r� viszonyt alak�tott ki a kisl�nyukkal. Grace �ppen serd�l�korban van, amikor megv�ltozik az �desanyj�val val� viszonya. Annie f�lelmetesen intelligens, �s k�ptelen a kompromisszumra. A boldog �lethez azonban gyakran t�bb kompromisszumra van sz�ks�g, mint amennyit szeretn�nk, �m Robert MacLeanban megvan a hajland�s�g ennek bel�t�s�ra.” „Sam Neill kit�n�en megragadja Robert MacLean figur�j�t – mondja Patrick Markey producer. – MacLean l�tsz�lag a sikeres �zletember protot�pusa, ez�rt r�gt�n ellenszenves lehetne a n�z�k sz�m�ra. Sam azonban olyan nagyszer� sz�n�sz, aki rengeteg �rnyalattal tudja gazdag�tani a figura jellem�t. Egy�tt�rz�s �bred benn�nk MacLean ir�nt, amikor l�tjuk, hogy nem tudja feltal�lni mag�t ebben a bonyolult helyzetben. Fontos, hogy megtal�ltuk azt a sz�n�szt, aki meg tudja adni a kell� s�lyt a szerepnek.” Markey csak hasonl� j�kat mondhat a k�tszeres Oscar-d�jas Dianne Wiestr�l, aki Diane Bookert, Tom s�gorn�j�t alak�tja. A kiegyens�lyozott asszony att�l tart, Annie �s Grace �rkez�se felbor�tja a ranchon �l� csal�d �rzelmi egyens�ly�t. „Dianne b�rmit tesz, sug�rzik bel�le a harm�nia – mondja Markey. – J�t�ka rendk�v�l sokr�teg�, s szerepe szerint szinte a matriarch�tus nyugalm�t �s biztons�g�t ny�jtja a Double Divided ranch lak�i sz�m�ra.” „�gy �reztem, Dianne sz�m�ra �rdekes lesz egy olyan szerep, amely nem t�l ismer�s vagy k�nyelmes neki – jegyzi meg Redford. – Dianne rendk�v�li sz�n�szn�, �s �n biztos voltam benne, hogy elfogadja a kih�v�st. �r�m volt vele dolgozni.” „Az elej�n megk�rdeztem Robertt�l, milyen k�nyveket �rdemes elolvasnom – eml�kszik vissza Wiest. – Ugyanis csak annyit tudtam a Nyugatr�l, amennyit a filmekben l�ttam r�la. azt�n amikor elment�nk forgatni, Bob javasolta, hogy ismerkedjem �ssze Marie Engle-lel, aki f�rj�vel, Keith-tel azt a ranchot vezette, ahol a film k�sz�lt. Azt mondta, olyan n�figur�ra van sz�ks�g�nk, amilyen Marie.” „Az Engle-csal�d t�nyleg a filmben szerepl� Booker�k modellje volt – ismeri el Redford. – Engle-�k megtestes�tett�k a Booker-csal�d l�nyeg�t. Egy t�voli ranchon �lnek, saj�t kez�kkel keresik meg a betev�t, �vszakr�l �vszakra. Eg�sz �let�k att�l f�gg, hogy mit tudnak betakar�tani �s elrakt�rozni, teh�t az attit�dj�k �s a szok�saik is szorosan ehhez k�t�dnek.” „Rengeteget tanultam Marie-t�l – tekint vissza Wiest. – M�ig sem �rtem, hogyan k�t�dhet valaki ennyire a f�ldh�z, an�lk�l, hogy tulajdonosi szeml�let alakulna ki benne. Tudom, hogy a ranchokon �l�k �rt�kelik a f�ld sz�ps�g�t, �s �let�k sor�n �k maguk is a r�sz�v� v�lnak. T�nyleg meglep� volt sz�momra mindez, de k�l�n�sen a f�rfiak gondoskod� hajlama. Az ember azt hinn�, a cowboyok durv�k, holott �k seg�tik vil�gra a borjakat, gy�gy�tj�k �ket, ugyanolyan gyeng�ds�ggel, amit �ltal�ban csak a n�kr�l szoktunk felt�telezni. Ez a forgat�s egy �j vil�gra nyitotta ki a szememet, amely velem marad mind�r�kre.” A Grace-t j�tsz� Scarlett Johansson 12 �ves volt, amikor a forgat�s elkezd�d�tt, �s 1997 november�ben t�lt�tte be a tizenh�rmat. „Amikor h�rom�ves voltam, azt mondtam az anyuk�mnak, hogy t�z �g a fejemben, ami arra �szt�k�l, hogy sz�n�szn� legyek – eml�kszik vissza, hogyan is kezd�d�tt. Grace szerep�ben olyan kisl�nyt kellett elj�tszania, aki egyik l�b�t elveszti egy sz�rny� balesetben. Mivel a lelkierej�t is elveszti, csak nagy neh�zs�gek �r�n tud �j kapcsolatot kialak�tani �desanyj�val. „Grace MacLean szerepe val�s�gos aj�nd�k egy fiatal sz�n�szn� sz�m�ra, mivel a t�rt�net k�z�pponti figur�ja – modja Redford. – Az � �llapot�nak v�ltoz�sa a film motorja. �gy gondoltam, Grace-nek urb�nus karakternek kell lennie. A v�rosi gyerekek kicsit nyakasabb term�szet�ek, szeretnek okosabbnak mutatkozni m�sokn�l, �s val�ban egy valamennyire eszesebbek, de cinikusabbak is az �tlagn�l. A t�rt�net elej�n anya �s le�nya kapcsolata gyakorlatilag m�k�d�sk�ptelen – elemzi a kiindul�pontot Redford. – Ugyanakkor jellem�k szinte teljesen egyforma. A sz�l�k gyakran teljesen kiakadnak, amikor r�j�nnek, hogy a gyerek�k pont olyan, mint �k. A sz�l�k ezzel nem akarnak szemben�zni, ez�rt �gy tesznek, mintha a dolgo a gyerek hib�ja lenne.” „Grace nagyon �rz�keny – mutatja be az �ltala j�tszott figur�t Johansson. – Okos �s borzaszt�an sebezhet�. New Yorkb�l sz�rmazik, v�g az esze, mint a borotva, �s vigy�zni kell, szarkasztikus humor�t nehogy gonosznak gondolja valaki. Amikor Montan�ba ker�l, �rzelmeinek elrejt�se sok neh�zs�get okoz sz�m�ra.” Chris Cooper j�tssza Frank Bookert, aki Tom b�tyja �s Dianne f�rje. „T�bb mint h�sz �vvel ezel�tt nek�nk is volt egy kis ranch�nk Kansasban, ahol marh�kat teny�sztett�nk – eml�kszik vissza szakir�ny� tapasztalataira. – Sokat forogtam az ottaniak k�r�ben, �gyhogy nem volt sz�momra ismeretlen a filmben �br�zolt vil�g. J�l �reztem magam a forgat�son. Amikor el�sz�r el�sz�r �rkeztem New Yorkba, k�t h�tbe telt, am�g ki mertem menni az utc�ra – id�zi fel Cooper, milyen volt els� tal�lkoz�sa a nagyv�rossal, ahol Broadway- �s off-Broadway-produkci�kban l�pett fel. – Meg kellett v�rnom, am�g kifejl�dik az a p�nc�l, ami a t�l�l�shez kell a nagyv�rosban. K�l�n vil�g. Amikor elment�nk a forgat�s helysz�n�re, nagy megk�nnyebb�l�s volt, b�r annak a k�rnyezetnek is megvan a maga kem�ny realit�sa. Nem lehet �ket egym�ssal szembe�ll�tani – k�t teljesen k�l�nb�z� �letforma.” „Mindenk�ppen el akartuk ker�lni, hogy az amerikai Nyugatot szembe�ll�tsuk a Kelettel – magyar�zza Redford. – A sz�vem m�ly�n �n is nyugati vagyok, de a v�rosi �letform�nak is megvannak a maga vonz�, �rdekes oldalai. Az ottani kem�ny kih�v�sok mintegy hozz�j�rulnak a jellem kiteljesed�s�hez.” A Tony-d�jas Cherry Jones j�tssza Liz Hammondot, a connecticuti �llatorvost, aki Pilgrimet megtal�lja a v�gzetes baleset ut�n, �s �llapot�t figyelembe v�ve azt javasolja Annie-nek, hogy a lovat el kellene altatni. „Liz mint �llatorvos kezdetben a szakmailag megfelel� dolgot, teh�t Pilgrim elaltat�s�t javasolja Annie-nek – mondja Cherry Jones. – K�s�bb azonban kezdi elfogadni, hogy Annie ki akarja akn�zni a Grace �s a l� k�z�tti kapcsolatot, ez�rt bizonyos m�rt�kben rem�nykedve k�ldi �ket v�g�l Montan�ba. Ebben filmben volt �letem els� kaszkad�rmutatv�nya – eml�kszik vissza Jones. – Az ideges Pilgrimet meg kellett sz�rnom egy injekci�s t�vel, mire beledobott a foly�ba. Nagyon macs� voltam, ahogy belerep�ltem a v�zbe. Redford ut�na odaj�tt, v�llon veregetett �s megk�rdezte: 'Ugye milyen j�, hogy te lehetsz saj�t magad kaszkad�re?'” A Texasban �l� western-zen�sz, Don Edwards j�tssza Smokey-t, Booker�k tehen�szleg�ny�t. Edwards �nektud�s�t is csillogtatja a filmben. „Tom Booker tulajdonk�ppen Smokey mentora – mondja Edwards. – Ez a figura el�gg� passzol hozz�m. �n is ilyen nyugodt, nem sokat ugr�l� sr�c vagyok. Sokat j�rok cowboyok k�z�, b�r magamat nem tartom annak, mert nem ezzel keresem a kenyerem.” A 11 �ves colorad�i Ty Hillman els� filmszerep�ben l�that� mint Tom Booker, Frank �s Diane fia. Hillman j�l lovagol �s ismeri a ranchok �let�t. „Mi is megb�lyegezz�k a marh�inkat, ak�rcsak Booker�k, �s ugyan�gy hajtjuk a guly�t. �n is mindenben r�szt veszek” – mes�li a fi�, akir�l kider�lt, hogy teljesen term�szetesen mozog a kamera el�tt. Mivel korban k�zel �llnak egym�shoz, Grace �s Joe bar�tok lesznek. „A fi� tulajdonk�ppen kih�zza Grace-t a lelki g�d�rb�l, mivel tetszik neki a l�ny” – elemzi Hillman a k�t karakter kapcsolat�t. Hillman szabadidej�ben �r�kat t�lt�tt a lassz�vet�s tudom�ny�nak elsaj�t�t�s�val, amiben a legend�s Buck Brannaman �s Cliff McLaughlin kaszkad�r voltak seg�ts�g�re. „A filmez�s �llati klassz volt – folytatja Hillman. – Mindenki roppant kedves volt hozz�m, Redford pedig folyton viccelt. K�s�bb is szeretn�k m�g filmekben j�tszani, ha lehet.”