Lps
Ngytem mozgs. A l a kvetkezkppen helyezi lbait, s ezt a sorozatot jra meg jra megismtli: jobb ells, bal htuls, bal ells, jobb htuls. A l egyenletes ritmusban lp, tls sorrendet kvetve. Lpsben a htuls lbaknak az ells lbak patanyomba kell lpnik.
Ha a l ellazult, akkor a lpsei is hosszabbak lesznek. Most mr a htuls lbak az ells lbak nyomdokain tlra is lphetnek. Ha egy l lpsben ficnkol, poroszklsra vlthat. Ez azt jelenti, hogy az azonos oldali lbaival l egyszerre. Nhny lfajtval vele szletik a poroszkl jrs, illetve kvetelmny is.
gets
getskor az tls lbak dolgoznak egytt, gy kt erlyes patadobbantst hallunk. A kt tls lbat, amelyek teht keresztben llnak, egyszerre indtja elre a l, s egyszerre emelkedik fel rluk. A bal mells lb lp a jobb htulsval, a jobb mells a bal htulsval. A lbvltst a lebegs kveti, mivel az egyik lbpr mr elemelkedett a fldrl, amikor a msik mg nem rkezett meg.
Vgta
Hromtem ugrsok sorozata. Minden egyes ugrst lebeg szakasz kvet. Teht: pa-da-dam- lebegs, pa-da-dam- lebegs, pa-da-dam-lebegs stb.
Els szakasz: a l az ells lbaival felemelkedik, testslya a htuls, ersen behajltott lbn van, de csak az egyik htuls lb viseli a teljes testslyt.
Msodik szakasz: itt egszen kiegyenesedik a l, a testslyt az tls lbak egyik prja viseli, pldul bal mells s a jobb htuls lb.
Harmadik szakasz: az egyik ells lbra rkezik, s kizrlag ez a lba hordja a teljes testslyt.
Negyedik szakasz: most mind a ngy lba a levegben van, ezt nevezzk lebegsnek. A vgtban a mells s htuls lbak sohasem rkeznek egyms mell, hanem az egyik oldal lbai mindig kicsit elrbb nylnak, mint a msik oldal. Az egszet, attl fggen, hogy a plyn milyen irnyba lovagolnak, illetve, hogy melyik lbbal indt a l, jobb kzre vagy bal kzre vgtzsnak nevezzk. ltalban a bels lbak mindig elbbre lpnek. Ha nlad ez fordtva van, s kls lbak nylnak elbbre, valsznleg valamelyik parancsot rosszul adtad ki. Ezt a jrmdot nevezzk hamis vgtnak, nha szoktk feladatnak is adni, illetve halad djlovaglk gyakorlata is. |