A Quarter ló neve a negyed mérföldes lóversenyből (quarter mile race) származik. Ez egy kb. 400 méteres rövidtávfutó versenyt takar, amely két versenyló között dől el. A negyed mérföldes verseny az Egyesült Államokban már a XVIII. század közepén is igen közkedvelt volt. A kezdeti időszakból maradt ránk Steel Dust legendája. A történet színhelye egy texasi kistelepülés, az alig pár tucat házból álló McKinney. A lóversenyt a fél mérföld hosszú főutcán rendezték, ezért nagy volt a nyüzsgés, az emberek mustrálgatták a két induló lovat, fogadásokat kötöttek rájuk. Az egyik egy fiatal, tüzes versenyló Old Monmouth volt. Megjelenése mindenki tetszését elnyerte, hiszen tele volt energiával, és sugárzott róla, hogy alig várja, hogy futhasson. Ezzel szemben a vetélytársa, Steel Dust egyáltalán nem nézett ki úgy, mint egy versenyló. 150 cm-es termetével, hidegvérűekre emlékeztető formájával, túlzott nyugodtságával szemmel láthatóan semmi esélye nem volt a győzelemre. Ami azonban végképp nevetségessé tette sok néző szemében, az a kora volt. Az emberek csodálkozva kérdezgették, mit kereshet egy 12 éves "matuzsálem" egy gyorsasági versenyen. A hangulat lassan a tetőfokára hágott. A lovak starthoz álltak. Rajt! És a két ló elindult. Old Monmouth hatalmas ugrásokkal haladt, de a kicsi mén a nyomában. Amikor a két ló már majdnem a táv feléhez ért, Old Monmouth lovasa a pálcáért nyúlt, míg a Steel Dust lovasa semmit nem tett. És lássatok csodát! Steel Dust 3 lóhosszal megverte fiatalabb társát. A célbafutás után a kis mén lovasa egy éles fordulattal visszafordította és hirtelen megállította lovát. A másik mén a lovasával a hátán vadul elszáguldott mellettük, és eltűntek a fák között. Old Monmouth versenytávja egy mérföld volt, Steel Dusté pedig negyed mérföld. A kis Steel Dust ezzel a győzelmével új irányzatot indított el az amerikai sportban. Negyed mérföldes távon a Quarter Horse máig is a leggyorsabb, legyőzhetetlen fajta.
A QH fajta a maga közel 4 millió bejegyzett példányával az USA - és az egész világ – legnagyobb egyedszámmal rendelkező lófajtája. Európában, ahol 20 éve még szinte ismeretlen volt, mára kb. 60 ezer példánya él. A ló a maga 145-155 cm-es magasságával kimondottan harmonikus testfelépítésű, izmos és erős állat. Súlya rendszerint 500 és 600 kg között mozog. Kicsi, háromszögletű fejének homlokzata széles, szemei nagyok, a fülei kicsik és mozgékonyak, szája kicsi, orrlyukai szélesek. Az állkapocs kidomborodik, a középhosszú ív alakú nyak pedig természetes és kecses fejtartást biztosít. A váll ferde, és ugyanolyan izmos, mint az egyenes mellső lábak az erős, rövid lábszárakkal és a kemény patákkal. A nyereghely viszonylag lapos, széles és rövid, amely az igen izmos és ferde farral kombinálva gyakran a "túlépítettség" benyomását kelti. A széles mell kedvező hevedermélységet biztosít. A bordák szélesek és domborúak. A rendkívül izmos, sarkos hátsó lábakon a külső és belső lábszárizmok egyaránt jól fejlettek. Hihetetlenül robbanékony és fordulékony, ehhez párosul higgadt természete, munkaszeretete és szorgalma. Tartása és etetése egyszerű. Ideális munka- és családi ló.
Quarter lovak mindenféle színben előfordulhatnak. Túlnyomórészt sárga, pej, fakó, és palomino, esetleg fekete vagy szürke színben fordulnak elő. A foltozás ebben a tenyészetben nem megengedett. A foltos lovakat, ha bizonyítottan megfelelő QH származású, Paint Horse-ként jegyzik be a törzskönyvbe.
Az 1940. óta működő AQHA elsődleges célja, hogy a kiemelkedő lovakat regisztrálják és tervszerűen tenyésszék. Amerikában ezt a fajtát a western lovassportban, a galoppversenyeken, az ugrósportban, a militaryban, a díjlovaglásban, a fogatsportban, a ranchek munkalovaként valamint hobbylóként is használják. Európai tenyésztésének célja a westernsport és hobbylovaglás. 1997 áprilisa óta hazánkban is működik a Magyarországi Quarter Horse Tenyésztők Egyesülete, a HQHA (Hungarian Quarter Horse Association) és 2003-ban az AQHA hivatalos leányegyesületévé vált.