Igen sokoldal� fajta. H�tasl�nak �s fogatl�nak is kiv�l�. Haszn�lhatjuk sportol�shoz, t�vlovagl�sban, ugr�l�nak, de d�jlovagl�shoz is. Szabadid�l�k�nt is meg�llja a hely�t, mivel tanul�kony, b�tor �s ig�nytelen.

A XVIII. sz�zadban az Osztr�k-Magyar Monarchia hadsereg�nek lovass�ga egyre gyorsabb �s jobb lovakat ig�nyelt. A katon�k ig�nyei a hidegv�r� lovak fel�l egyre ink�bb a gyors �s kitart� lovak fel� fordult, amiknek a lovas par�d�kon az elegancia elv�r�sainak is meg kellett felelni�k. M�ria Ter�zia �s fia II. J�zsef is sokat tett a lovasm�v�szetek�rt �s a l�teny�szt�s�rt. M�g rendeleteket is adtak ki a teny�szt�s szab�lyoz�s�ra. 1789-ben pedig B�bolna-Banapuszt�n megalap�tott�k a B�bolnai Cs�sz�ri �s Kir�lyi M�nest, ahova csak k�llemre �s teljes�tm�nyre t�rt�n� szelekci�k ut�n ker�lhettek be a lovak. Csekonics J�zsef kapit�ny - aki a teny�szt�st fel�gyelte - f�k�nt mez�hegyesi kanc�kkal, n�h�ny spanyol �s egy berber m�nnel olyan alap�llom�nyt hozott l�tre, ami megfelelt a kiemelked� min�s�g� l��llom�ny el��ll�t�s�ra.

Az els� vil�gh�bor� sor�n az �llom�ny sz�tsz�r�dott a k�rnyez� orsz�gokba. Ezen lovak egy r�sze visszaker�lt Magyarorsz�gra, m�sokat k�lf�ld�n fogtak teny�szt�sbe. A m�sodik vil�gh�bor� el�est�j�n Pettk�-Szandtner Tibor, a m�nes akkori vezet�je, mened�ket k�rt a lovaknak a bajororsz�gi Bergstettenben, de itt csak az �llom�ny fel�t tudt�k elsz�ll�solni. Miut�n az amerikaiak megsz�llt�k D�l-N�metorsz�got, a lovak egy r�sz�t k�nyszer- �rver�sre bocs�tott�k, m�sik r�sz�k gy�gyszert�rakat szolg�lt, a t�bbi pedig hadizs�km�nyk�nt az USA-ba ker�lt. Egy id� ut�n a lovak egy r�sz�t visszakaptuk, de a m�nes �gy is s�lyos k�rokat szenvedett. A k�s�bbiek sor�n shagya lovakat aj�nlottak fedez�sre a k�zteny�szt�sben, de m�g a k�lf�ld sz�m�ra is. �gy ker�ltek m�nek p�ld�ul Hannoverbe, hogy d�nt� hat�ssal legyenek a n�met f�lv�rteny�szt�sre is. �rdemes m�g megeml�ten�nk Ramzes (anglo-

arab) �s Gazal VII nev�t, "akik" ugyancsak maradand�t alkottak a shagya fajt�n bel�l �s k�v�l egyar�nt.