Ha veszélyben érzi magát, a ló menekül. Hogy idejében biztonságba kerüljön, észlelnie kell a fenyegető veszély legkisebb jelét is-a nagyon halk zörejeket csakúgy, mint az aprócska mozdulatokat. szemei és fülei mindig éberek, a ló állandóan riadókészültségben van.
A ló szempillái sűrűk és hasítottak, védik a szemeket a portól és a vakító fénytől. A ló szemei körül ezenkívül hosszú, többé-kevésbé merev szőrszálak vannak,az úgynevezett tapintószálak. Ezeknek is fontos funkciójuk van, mivel ők stimulálják a szemhunyorítást. Velük érzékeli a ló,ha valami, például egy ág a  szeme közelébe kerül. Ezeket a szőrszálakat sohasem szabad levágni! A pillaszőrök hiánya esőben ijedőssé teszi a lovat.

Gyakran gondolják, hogy a ló szeme fehérje (szaruhártya) akkor válik láthatóvá, ha a ló fél. Elég azonban, ha a ló egy kissé elfordítja a szemét, a szaruhártya máris látható lesz, mindemellett az állat egy cseppet sem fél. Néhány ló esetében, például a telivérekkel és az appalloosáknál a szeme fehérje gyakorlatilag mindig látható.

A ló szemei-főleg a fülekkel összjátékban-rendkívül kifejezőek. A ló szemeiről és füleiről egészen pontosan leolvashatod testi és lelki állapotát, és természetesen sokat megtudhatsz a jelleméről is. A szemek a ló életkoráról is tájékoztatnak: a fiatal ló szeme kerek,élénk és nyílt, az életkor előrehaladtával aztán egyre keskenyebb lesz, és pillantása tompábbnak hat. A szemöldökív felett helyezkedik el a halántékgödör, amely az öregebb lovaknál erősen beesett lehet. A látás zavarait a ló azzal árulja el, hogy fejét feltartja, füleit hegyezi, és a fenyegetésre nem reagál.