|
Fríz
2007.05.08. 16:49
A fríz ló Hollandia legfontosabb tenyészvidékéről, Frízföldről származik.
Ez a szeretetre méltó, pompás fekete ló nagyrészt szokatlan, büszke fejtartásának köszönheti a szépségét. A fríz lovak nagyon drágák, de hódolóik mindenre készek, hogy sajátjuknak tudhassanak egyet.
A fríz lovat először a keleti, majd később Hollandia spanyol megszállása után a XVI-XVII. században, andalúziai és kasztíliai vérrel nemesítették. Tanulékonysága és jóindulatú, szeretetre méltó természete ma is változatlan, és hámosként, nyereg alatt és a szántóföldeken egyaránt kiválóan ellátja feladatát. Ez a különösen megbízható munkaló kevéssel is megelégszik, és mindig teljesítőképes. Frízföldön ma is lelkes tetszésnyilvánítás kíséri a fríz ló húzta hagyományos fríz kocsit.
A törzskönyvbe való bevezetés feltételei rendkívül szigorúak. A kancákat és méneket minőségük és testfelépítésük alapján különböző kategóriákba sorolják. Értékelik a jellemet és a tanulékonyságot is. Azt a csődört vagy kancát, amelyiknek az utódai nem felelnek meg a követelményeknek, lefokozzák, és alacsonyabb kategóriába kerül.
A kis termetű fríz ló korrekt gerincvonalát jól hangsúlyozza az ívelt és büszkén hordott nyak, amely fejlett, széles mellkasba és erős, hosszú vállakba megy át. A far csapott, a mar kidomborodó, a fej hosszú, de nemes. A szemek nagyok és élénk pillantásúak, a fülek mozgékonyak, finom szabásúak. A törzs tömeges, erős és mély. A hát rövid, íve kissé megtört. A sörény és a farok szőre sűrű, hosszú, enyhén hullámos, ritkítani vagy befonni csak ritkán szokták. A végtagok rövidek, erősek, jó csontozatúak. Hosszú bokaszőröket visel. A paták kemények és jól formáltak.
A középkorban napokig, hetekig sőt hónapokig tartott amíg a hírek eljutottak egyik helyről a másikig. Talán mivel Frízföld még a hollandok számára is túlságosan messze esett, alakulhatott ki itt egy önálló lófajta ami már akkor fekete volt, hattyú nyakkal, kis fejjel és nagy szemekkel. Dús sörénye, farka és bokaszőrei voltak, barátságos, intelligens lény fejedelmi ügetéssel és a fajra oly jellemző térdmozgással. A fríz ló története elválaszthatatlan az ország történetétől, ahonnan származik.
A fríz ló sokoldalúságáról tett tanúbizonyságot, hogy hátaslóként, iskola-lóként, valamint fogatban egyaránt kedvelt volt. Nemesi családok négyes fogata Németországban, Angliában gyakran állt fríz lovakból. Egészen a XVIII. századig kedvelt ló maradt a fríz Európában. A XVIII. században azonban minden megváltozott. Jelentős lótenyésztő szakemberek érveltek a különböző fajták keresztezése mellett. Ekkor megindult a fajta tenyésztése a lejtőn. 1819-ben irányelveket rögzítettek, amelyek a fajta lehető legtisztább megtartását tűzték ki célul. Ez nem hozott sikert, ezért 1854-ben gondolván, hogy a fajta már nem menthető meg, a tenyésztési rendeletben a fajta védelmét feloldották, a fajta kihalása tehát így előre látható volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
