A Sable-szigeti l� �l�helye a kanadai �j-Sk�cia f�lsziget�t�l 160 km-re keletre az Atlanti �ce�nban keskenyen �s hosszan elter�l� kis szigeten tal�lhat�. a sziget h�res arr�l, hogy rengetegen haj�t�r�st szenvedtek ott, de arra nincs bizony�t�k, hogy ezek a lovak is �gy ker�ltek volna a szigetre. Az viszont biztos, hogy ezek a lovak a Franciaorsz�gb�l az 1600-as �vekben odasz�ll�tott fr�z �s andal�z lovak lesz�rmazottai. Sable-sziget, amely t�vol a sz�razf�ldt�l teljesen elszigetelten fekszik az �ce�nban, a vadlovair�l h�res.
E lovak, melyeket marmagass�gukt�l f�ggetlen�l nem a p�ninak, hanem l�nak tartanak, nagyon j�l alkalmazkodtak a sziget sz�ls�s�ges �ghajlati k�r�lm�nyeihez. A sziget t�rv�nyei szerint e vadlovak 1961 �ta v�dett �llatok.
A Sable-szigeti l� k�llem�ben a vadlovakra jellemz� primit�v megjelen�st mutatja. Marmagass�ga 140 cm k�r�l van. K�s�n �r� fajta, de ak�r 30 �vig is  el�l. a Kanc�k t�mege �tlagosan 300 Kg, a m�nek� 360 Kg. Minden sz�nben el�fordulnak,vannak palomin� �s fekete egyedek is, de az �llom�ny t�bb mint fele s�t�tpej sz�n�, �s �ltal�ban jegytelen. Feje nem mondhat� sz�pnek de jellegzetes: nagy,h�ta r�vid. L�bai er�sek,r�videk. Pat�i kicsik,kem�nyek,szab�lyosak, soha nem patkolj�k �ket. A v�gtagok �s a pat�k er�ss�ge lehet�v� teszi, hogy m�g neh�z terepen is biztos l�bakkal k�zlekedjenek. Sz�r�ket t�len hossz�ra �s vastagra n�vesztik, hogy megv�dj�k magukat a szigeten uralkod� dermeszt� hideg ellen. S�r�ny�k �s farkuk is d�s, hossz�, k�l�n�sen igaz ez a m�nekre. Ez is jelent�s v�delmet ny�jt a hideg ellen.M�lh�s �s h�tas l�k�nt haszn�lj�k, m�r amelyiket egy�ltal�n befogj�k.