A lovak sztyeppén remek prédái voltak a ragadozóknak. A túlélésre csak akkor volt esélyük, ha a veszélyt villámgyorsan felismerték, reagálni tudtak rá, és ugyanilyen gyorsan odébbálltak. Ezt az ösztönüket megőrizték mind a mai napig, ezzel számolnod kell. Újra és újra találkozni fogsz azzal, hogy a lovad a legártatlanabb tárgyaktól, például műanyag útjelzőktől, egy hirtelen felrepülő madártól vagy traktor csattogó utánfutójától is megijed. Ha a lovad hirtelen egy papírzacskót hisz a vadon félelmetes tigrisének, számíts rá, hogy megijed, azonnal meg akar fordulni és tovaszáguldani. Milyen csodálatos lenne, ha már az első ilyen pillanatban sem veszítenéd el az egyensúlyodat, és a lovon maradnál, hiszen már tanultad, hogyan is kell! A lovak azért nagyon nyugodtak is tudnak lenni, ezért a megszokott, nyugalmas környezetükben türelmesen meg lehet nekik mutatni a műanyag kukát, esernyőket, napernyőket és még sok minden mást, hogy kiváló érzékszerveikkel, orrukkal, szemükkel és fülükkel alaposan szemügyre vehessék a számukra idegen tárgyat, hogy megállapíthassák: teljesen ártalmatlanok. |