A fajt�k kialakul�sa
M�s h�zi�llatokhoz hasonl�an, ahogy az emberek kezdt�k meg�rteni a l�teny�szt�s tudom�ny�t, a lovakn�l is megkezd�d�tt a j�l elk�l�n�thet� t�pusok kialakul�sa. A kl�ma, a talajt�pus, a domborzat �s a l� �ltal v�gzend� munka jellege mind befoly�solta, hogy a vil�g k�l�nb�z� r�szein milyen fajt�k alakultak ki.
A 4. �s 5. sz�zadban k�l�nb�z� �zsiai t�rzsek t�rtek be sztyepp�ken teny�sztett lovaikon �zsia nyugati r�szeire, �s hamarosan szembetal�lt�k magukat a sivatagi t�rzsekkel �s azok forr�v�r� arab lovaival.
Ezek az �llatok sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt is kiv�l�an alkalmasak voltak hossz� t�vols�gok megt�tel�re. Hihetetlen �ll�k�pess�g�k volt, gyorsak �s f�rg�k voltak, amihez sz�ps�g �s �rz�kenys�g t�rsult.
A k�z�pkorban az eur�pai telep�l�sek terjeszked�s�vel sz�ks�g volt egy olyan massz�v �s er�s l�ra, amely k�pes volt a teljes v�rtbe �lt�z�tt lovagot �s a saj�t l� p�nc�lj�t is hordozni. M�ret�k miatt e lovakat k�l�n�sen k�szs�gesnek kellett teny�szteni. Az Eur�pa hidegebb vid�keir�l sz�rmaz� neh�z, hidegv�r� lovat teh�t val�di szel�d �ri�snak teny�sztett�k, �gy h�t�n nyugodtan �s biztons�gosan indulhattak harcba a lovagok.
A 15. sz�zadban a lovas katon�knak a t�zfegyverek m�k�dtet�s�hez le kellett mondaniuk a neh�z p�nc�lzatukr�l. A katon�k sz�ll�t�s�hoz nem volt t�bb� sz�ks�g a r�gebbi neh�z lovakra, �gy az eur�pai l�teny�szt�k kisebb �s f�rg�bb csatalovakat teny�sztettek.