A b�r a testet a k�ls� hat�sokt�l v�d� nagy burok. Feltart�ztatja a k�rokoz�kat �s a leveg�ben el�fordul� �rtalmas anyagokat, egyszersmind v�delmet ny�jt az es�vel, a hideggel, a nappal �s a sz�llel szemben. Ezen k�v�l megakad�lyozza, hogy t�l sok v�z, s� �s m�s, a test sz�m�ra fontos �p�t�anyag menjen veszend�be. A b�r sok izzads�gmirigyet tartalmaz. Ha a l� kem�nyen dolgozik a meger�lteti mag�t, term�szetszer�leg izzadni kezd. Az elp�rolg� izzads�g h�sit�en hat az �llatra. A lovak emellett izzad�s k�zben olyan szagot v�lasztanak ki, amely nagy m�rt�kben befoly�solja magatart�sukat. A sz�rsz�lak is a b�rben gy�kereznek. A k�ls� b�rr�teget, az epidermiszt pedig sz�mtalan idegv�gz�d�s h�l�zza be, amelyek inform�ci�kkal l�tj�k el a lovat a melegr�l, hidegr�l, �rint�sr�l, f�jdalomr�l stb.

A nedves bunda hamar megf�z�shoz vezethet!
A nedves bunda elvesz�ti v�d�funkci�j�t. A l� azonban azon kev�s �llatfajt�k k�z� tartozik, amelyek hozz�nk, emberekhez hasonl�an izzadnak. T�len, amikor vastag t�li bund�j�ban dolgozik, gyorsan izzadni kezd. A test azonban az izzads�ggal meleget is ad le. Ebb�l k�vetkezik, hogy a l� megf�zhat. Lovagl�s ut�n a lovat ez�rt addig kell l�p�sben j�ratni takar�val a h�t�n, m�g a bund�ja meg nem sz�rad. A m�rt�ktelen izzad�st �gy akad�lyozhatod meg, ha t�len fokozottan k�m�led a lovadat.

Tudtad hogy...?

...a l� legvesz�lyesebb ellens�ge a sz�l? Amint felt�mad a sz�p, a l� igyekszik minn�l v�dettebb helyre, biztons�gba ker�lni. A szabad term�szetben egy emelked�, egy szikla, egy s�v�ny vagy erd�sz�l mellett tal�l megfelel� v�delmet. A legel�n egy be�ll�ra vagy falra van sz�ks�ge, amely megv�di a sz�lt�l.


Egy piszkos l� tal�n nem sz�p l�tv�ny, m�gsem kell �t t�l gyakran tiszt�tanod, ha sokat tart�zkodik a szabadban. A szenny ugyanis nagyszer� v�delmet biztos�t a hideggel szemben.