Az 1800-as �vek elej�n a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l az arabt�l. A Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� arab m�n beker�lt a fajt�ba �s Siglavy Capriola n�ven m�ig vir�gz� geneol�giai vonalat alap�tott. Id�k�zben kieg�sz�lt a lipicai t�rzs az Incitat� �s a Tulipan geneol�giai vonalakkal. A vil�gon ezt a 8 vonal�t ismerik el a fajt�nak.
Az �vsz�zadok viharaiban a m�nes nem mindig folytathatta k�v�natos, nyugodalmas �let�t. A h�bor�kban el�fordul� idegen k�zre jut�s f�lelme miatt a m�nes t�bbsz�r k�nyszer�lt menek�l�sre. T�bbnyire Magyarorsz�gra 1809-1815 k�z�tt 6 �vet �lt a m�nes Mez�hegyesen. Az 1815-�s visszavonul�skor Mez�hegyesen maradtak az alkatban, t�megben megl�v� pluszvari�nsok. Mez�hegyesr�l 1873-ban k�lt�zik a lipicai fajt�j� m�nes Fogarasra, majd 1912 ut�n Fogarasr�l is B�boln�ra ker�l. Az 1950-es �vekt�l - el�sz�r csik��vj�ratokkal - indult meg a lipicai fajt�j� lovak B�kk hegys�gbe telep�t�se. A csik�kat 1959-ben k�vette az eg�sz m�nes. �vsz�zados kit�r� ut�n a fajta kialakul�s�hoz hasonl� talaj �s �ghajlati k�r�lm�nyek k�z� t�rt vissza. A barokk st�lus klasszikus k�pvisel�je. Igen tanul�kony, nagyon engedelmes, j� munkak�szs�g� fajta. Kem�ny, ellen�ll�, nem nagy ig�ny� fajta.
Mozg�sa egyed�l�ll�, ami ruganyoss�g�ban, akci�ss�gban jut kifejez�sre. Impoz�ns megjelen�s� �s mozg�s� l�fajta. Els�sorban fogatl�, kiv�l� hint�s �s kocsil�. Ig�sl�k�nt is meg�llja a hely�t. A spanyol iskol�ban tradicion�lis l�fajta.
K�l�nleges �rt�ke, hogy 400 �ve fajtatiszt�n teny�sztik. Az 1800-as �vek elej�n alkalmazott egyetlen arab cseppv�rkeresztez�st�l eltekintve idegen fajt�t soha nem alkalmaztak teny�szt�se sor�n.
E tulajdons�gain a lipicai lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge er�sen tov�bb �rk�dik.