Az amerikai �get� kialakul�sa az 1800-as �vek elej�re tehet�. Ma szinte minden orsz�g �get�teny�szt�se az amerikai �get� v�ren alapszik.
Az orosz �get� kialakul�sa a XIX. sz�zad v�g�n kezd�d�tt, amikor az orlov �get� gyorsas�g�t amerikai �get� m�nekkel kezdt�k keresztezni.
A negyedik fajta a francia �get� Normandi�ban alakult ki a XIX. sz�zad elej�n.
Magyarorsz�gon az els� �get�versenyeket az 1850-es �vekben rendezt�k. Az 1897. �vt�l kezdve ker�lnek a p�ly�ra az 1893 ut�n nagy sz�mban import�lt amerikai �get� m�nek ivad�kai �s ugyanakkor jelennek meg az els� magyar teny�szt�s�, amerikai sz�rmaz�s� csik�k.

M�retei
bottal m�rt marmagass�g: 155-158 cm,
�vm�ret: 177-183 cm,
sz�rk�rm�ret: 18,5-20 cm.
Tests�lya 450-500 kg, teh�t a kisebb t�meg� fajt�k k�z� tartoznak.
Sz�ne leggyakrabban pej, vagy s�t�tpej, de emellett fekete, s�rga �s sz�rke sz�nekben is el�fordul, �ltal�ban kev�s jeggyel.

Az angol teliv�r ut�n a m�sodik legelterjedtebb vil�gfajta. Szinte minden orsz�gban, ahol �get�versenyz�s van, megtal�lhat�. A legh�resebb teny�szetei az USA-ban, Kanad�ban, Orosz-, Francia- �s Sv�dorsz�gban vannak. Hazai �llom�ny 44 fedez�m�n �s 350 t�rzskanca, amelynek 90 %-a amerikai v�r�.