A Quarter l� neve a negyed m�rf�ldes l�versenyb�l (quarter mile race) sz�rmazik. Ez egy kb. 400 m�teres r�vidt�vfut� versenyt takar, amely k�t versenyl� k�z�tt d�l el. A negyed m�rf�ldes verseny az Egyes�lt �llamokban m�r a XVIII. sz�zad k�zep�n is igen k�zkedvelt volt. A kezdeti id�szakb�l maradt r�nk Steel Dust legend�ja. A t�rt�net sz�nhelye egy texasi kistelep�l�s, az alig p�r tucat h�zb�l �ll� McKinney. A l�versenyt a f�l m�rf�ld hossz� f�utc�n rendezt�k, ez�rt nagy volt a ny�zsg�s, az emberek mustr�lgatt�k a k�t indul� lovat, fogad�sokat k�t�ttek r�juk. Az egyik egy fiatal, t�zes versenyl� Old Monmouth volt. Megjelen�se mindenki tetsz�s�t elnyerte, hiszen tele volt energi�val, �s sug�rzott r�la, hogy alig v�rja, hogy futhasson. Ezzel szemben a vet�lyt�rsa, Steel Dust egy�ltal�n nem n�zett ki �gy, mint egy versenyl�. 150 cm-es termet�vel, hidegv�r�ekre eml�keztet� form�j�val, t�lzott nyugodts�g�val szemmel l�that�an semmi es�lye nem volt a gy�zelemre. Ami azonban v�gk�pp nevets�gess� tette sok n�z� szem�ben, az a kora volt. Az emberek csod�lkozva k�rdezgett�k, mit kereshet egy 12 �ves "matuzs�lem" egy gyorsas�gi versenyen. A hangulat lassan a tet�fok�ra h�gott. A lovak starthoz �lltak. Rajt! �s a k�t l� elindult. Old Monmouth hatalmas ugr�sokkal haladt, de a kicsi m�n a nyom�ban. Amikor a k�t l� m�r majdnem a t�v fel�hez �rt, Old Monmouth lovasa a p�lc��rt ny�lt, m�g a Steel Dust lovasa semmit nem tett. �s l�ssatok csod�t! Steel Dust 3 l�hosszal megverte fiatalabb t�rs�t. A c�lbafut�s ut�n a kis m�n lovasa egy �les fordulattal visszaford�totta �s hirtelen meg�ll�totta lov�t. A m�sik m�n a lovas�val a h�t�n vadul elsz�guldott mellett�k, �s elt�ntek a f�k k�z�tt. Old Monmouth versenyt�vja egy m�rf�ld volt, Steel Dust� pedig negyed m�rf�ld. A kis Steel Dust ezzel a gy�zelm�vel �j ir�nyzatot ind�tott el az amerikai sportban. Negyed m�rf�ldes t�von a Quarter Horse m�ig is a leggyorsabb, legy�zhetetlen fajta.
A QH fajta a maga k�zel 4 milli� bejegyzett p�ld�ny�val az USA - �s az eg�sz vil�g – legnagyobb egyedsz�mmal rendelkez� l�fajt�ja. Eur�p�ban, ahol 20 �ve m�g szinte ismeretlen volt, m�ra kb. 60 ezer p�ld�nya �l. A l� a maga 145-155 cm-es magass�g�val kimondottan harmonikus testfel�p�t�s�, izmos �s er�s �llat. S�lya rendszerint 500 �s 600 kg k�z�tt mozog. Kicsi, h�romsz�glet� fej�nek homlokzata sz�les, szemei nagyok, a f�lei kicsik �s mozg�konyak, sz�ja kicsi, orrlyukai sz�lesek. Az �llkapocs kidomborodik, a k�z�phossz� �v alak� nyak pedig term�szetes �s kecses fejtart�st biztos�t. A v�ll ferde, �s ugyanolyan izmos, mint az egyenes mells� l�bak az er�s, r�vid l�bsz�rakkal �s a kem�ny pat�kkal. A nyereghely viszonylag lapos, sz�les �s r�vid, amely az igen izmos �s ferde farral kombin�lva gyakran a "t�l�p�tetts�g" benyom�s�t kelti. A sz�les mell kedvez� hevederm�lys�get biztos�t. A bord�k sz�lesek �s dombor�ak. A rendk�v�l izmos, sarkos h�ts� l�bakon a k�ls� �s bels� l�bsz�rizmok egyar�nt j�l fejlettek. Hihetetlen�l robban�kony �s fordul�kony, ehhez p�rosul higgadt term�szete, munkaszeretete �s szorgalma. Tart�sa �s etet�se egyszer�. Ide�lis munka- �s csal�di l�.
Quarter lovak mindenf�le sz�nben el�fordulhatnak. T�lnyom�r�szt s�rga, pej, fak�, �s palomino, esetleg fekete vagy sz�rke sz�nben fordulnak el�. A foltoz�s ebben a teny�szetben nem megengedett. A foltos lovakat, ha bizony�tottan megfelel� QH sz�rmaz�s�, Paint Horse-k�nt jegyzik be a t�rzsk�nyvbe.
Az 1940. �ta m�k�d� AQHA els�dleges c�lja, hogy a kiemelked� lovakat regisztr�lj�k �s tervszer�en teny�ssz�k. Amerik�ban ezt a fajt�t a western lovassportban, a galoppversenyeken, az ugr�sportban, a militaryban, a d�jlovagl�sban, a fogatsportban, a ranchek munkalovak�nt valamint hobbyl�k�nt is haszn�lj�k. Eur�pai teny�szt�s�nek c�lja a westernsport �s hobbylovagl�s. 1997 �prilisa �ta haz�nkban is m�k�dik a Magyarorsz�gi Quarter Horse Teny�szt�k Egyes�lete, a HQHA (Hungarian Quarter Horse Association) �s 2003-ban az AQHA hivatalos le�nyegyes�let�v� v�lt.