A berber az Equus africanus Sanson f� t�rzse, amely egy er�s csontozat� l�t�pus, hossz�, konvex profillal, er�s, vastag nyakkal, kardos �ll�s� h�tuls� v�gtaggal, m�lyen t�z�tt farokkal �s d�s hossz�sz�r�kkel. Ez a l� (Equus africanus Sanson) bizony�ra ugyanezen tulajdons�gok�rt felel�s g�neket hordozta mag�ban. A berbereknek ezt az �si form�j�t azonban m�r csak elv�tve vagy r�szleteiben tudjuk felfedezni. Ez a popul�ci� a j�gkorszak el�l megmenek�lt vadlovak lesz�rmazottjainak tekinthet�, �gy val�sz�n�, hogy a berber m�g az arab teliv�rn�l is �sibb fajta, de minden bizonnyal az arab ut�n a m�sodik legfontosabb fajta, amely az eg�sz vil�g l�teny�szt�s�re hat�ssal volt.
Egy tisztav�r� berber m�n, "Godolphin Barb" ("Godolphin Arabian" n�ven is ismert) a harmadik legfontosabb vil�gfajta, az angol teliv�r egyik alap�t� m�nje volt. Az andal�z kialak�t�s�ban is szerepet kapott a berber, �gy jutott el a spanyol h�d�t�k �ltal els�k�nt az amerikai kontinensre is, �gy az ottani fajt�kon is felismerhet�k a berber tulajdons�gai. Manaps�g �jra l�teznek olyan muszt�ngteny�szetek, ahol a tiszta berber vonalakat pr�b�lj�k �jra�leszteni. A lipicai fajta kialak�t�s�ban is jelenl�v� berber lovak v�re eljutott Kelet-Eur�p�ba. Sajnos a berber, f�k�nt Eur�p�ban, sohasem tudta kiv�vni mag�nak az �t megillet� elismer�st, amelyet az arab �s angol teliv�r kiharcolt mag�nak. Ennek oka legf�k�pp az ismeret hi�nya �s a hi�nyos (gyakran teljesen hi�nyz�) sz�rmaz�si lapok. Pedig nagy keleti �r�k �s tud�sok, komoly szakemberek elismerik a berberek els�bbs�g�t. Abd-el-Kader t�rt�nete p�ld�ul Aamru-el-Kais-r�l sz�l, a VII. sz�zadban �lt nagyhatalm� arab uralkod�r�l, aki egyre azon f�radozott, hogy berber lovakb�l �p�tse fel hadsereg�t - arab teliv�rekkel ezt elk�pzelhetetlennek tartotta.
Egyes �szak-afrikai primit�v n�pek, p�ld�ul a tuaregek, nagyon hossz� ideje teny�sztik a berber fajt�t. Lovaik a num�diai �s a gyors, keleti lovak, illetve a vand�lok - akik Kr. ut�n 400 �vvel �rkeztek Afrik�ba, hogy megalap�ts�k a m�r cs�sz�rs�got - neh�z test� lovainak v�r�t is magukban hordozz�k. A gyakran p�rductarka m�r lovakat Oppian m�r Kr. el�tt 200 �vvel magasztalta. Hannib�l rettegett sereg�t is �szak-afrikai lovakb�l �p�tett�k fel.
A berber lovak teh�t m�r Kr. ut�n 700 �vvel honosak voltak �szak-Afrik�ban, amikor az arab teliv�r odaker�lt. Akkort�jt, de f�leg a VII. sz�zadt�l, megkezd�d�tt az arabokkal t�rt�n� nemes�t�s �s a k�t fajta kevered�se. Gyakran adtak el berberk�nt olyan lovat, amelyben csak kis v�rh�nyad berber volt. A VIII. sz�zadt�l a berber a m�rokkal eljutott Eur�p�ba �s hat�st gyakorolt az akkori fajt�kra. Ismeretesek azok a berber versenyek, amelyeket a XVI. sz�zadban II. P�l p�pa k�v�ns�g�ra rendeztek R�ma utc�in. A fajta a XVII. sz�zadban �rte el n�pszer�s�ge tet�fok�t, amely azonban a k�s�bbi t�lzott keresztez�sek �s kevered�sek miatt a XVIII. sz�zadt�l ism�t cs�kkenni kezdett.
Az arabbal t�rt�n� keresztez�s r�szben igen kiv�l� lovakat is adott, amelyek a tisztav�r� berbereket egyre jobban visszaszor�tott�k. �gy hossz� id�n kereszt�l tiszta �s j� min�s�g� berbereket csak a sivatag perem�n, illetve a hegyvid�keken lehetett tal�lni, h�la a tuaregeknek, akik vonakodtak arab teliv�rt bevonni a teny�szt�s�kbe. A berber mindig is harci l� volt, eleinte a m�r eml�tett hadvez�rek, k�s�bb a XIX. �s XX. sz�zad �szak-afrikai lovas harcosainak lova lett, ma pedig a bemutat�k kedvelt csatajeleneteinek szerepl�i.
Az egykori francia gyarmatos�t�k sz�vesen vitt�k haza magukkal lovaikat. Ezzel, �s Afrika viszonylagos k�zels�g�vel magyar�zhat� a berber lovak nagy sz�ma Franciaorsz�g ter�let�n. Eur�pa �szakibb ter�leteire csak j�val k�s�bb jutottak el ezek a lovak.