Amerik�ban m�r az �skorban is �ltek lovak.(Balra egy �s-l� rajza l�that�.) Ezek val�sz�n�leg �zsi�b�l v�ndoroltak be, ak�rcsak k�s�bb az indi�nok. De eg�szen m�shogy n�ztek ki, mint a maiak. Kisebbek is voltak �s ki is haltak.

A ma Amerik�ban �l� lovak �seit spanyolok sz�ll�tott�k oda haj�val. H�d�tani mentek, �gy a legjobb lovaikat vitt�k magukkal. De amikor visszamentek Eur�p�ba, akkor ott hagyt�k a lovakat, amik vad m�neseket alkottak �s sz�tsz�ledtek az orsz�gban. (M�r 1580 k�r�l.)

A s�ks�gi indi�nok k�bor vad�szok voltak. Nyomban szentnek tekintett�k a lovat. L�pte megszentelte a kend�ket, melyeket a pat�ik al� ter�tettek. Megtanultak b�nni a l�val �s �gyesebben kezelt�k �ket, mint a spanyolok. Lassz�val fogt�k, de nem teny�sztett�k �ket.

Kor�bban a kuty�t haszn�lt�k a s�torrudakb�l k�sz�lt teherhord� sz�n h�z�s�ra. De r�j�ttek, hogy a l� is k�pes erre. Ez�rt is nevezik a lovat (a mai napig is) dakota nyelven sunka wak�nnak (titokzatos kutya), kri nyelven mistatimnak (nagy kutya), m�shogy var�zslatos kuty�nak.

1790 k�r�l m�r az eg�sz pr�rivid�ken meghonosodtak a lovak. Ez nagy v�ltoz�st hozott az indi�nok �let�be. L�val m�r messzebb lehetett menni, t�bb b�l�nyt lehetett elejteni, mint valaha. Az indi�n t�rzsek akaratlanul is bel�ptek szomsz�daik vad�szter�leteire �s �gy gyakoribb� v�ltak a h�bor�k.

A l� nagy �rt�k lett. Hadi v�llalkoz�sokat vezettek a t�rzsek egym�s ellen, hogy lovaikat megszererezz�k.

Megsz�lettek a l�t�ncok, l�dalok, l�im�k �s a "L�-�lmod�k" titkos t�rsas�ga is. Ha egy indi�n meghalt, vele temett�k a lov�t is, hogy a halott l�h�ton tehesse meg az utat a szellemek vil�g�ba.

Az igazi pr�rilovak nem ettek zabot, hanem csak finom fak�rget �s k�v�r f�vet. Ugyn�gy t�rt�k a szenved�st �s a n�lk�l�z�st, mint az indi�nok. Ha gazd�ja alszik �s vesz�ly k�zeleg, a j� muszt�ng megb�kd�si orr�val lovas�t �s fel�breszti. Ha kell, meg is v�di. Az ellens�get agyonr�ja, harapja. Mindehhez csak az kell, hogy a gazd�ja bar�tj�nak is tekintse, ne pedig szolg�j�nak.